Olaszországban nagyjából mindent szeretek: a városokat, az embereket, a kaját, a hangulatot - ahányszor eddig ott jártam, mindig nagyon jól éreztem magam. Viszont idén került sor először arra, hogy végre megismerkedhettem az olasz tengerparttal is. 

Sok magyarhoz hasonlóan úgy döntöttem a barátnőimmel, hogy Bariba megyünk nyaralni. Olcsó, közel van, jó az idő, tengerparti város - mi kell még egy boldogsághoz?! Nos, Bari egyáltalán nem rossz hely. Főleg ha az ember szeret pihenni. És nem akar túl sok más emberrel találkozni. És nem vágyik különösebben szép tengerpartra. Meg nagy bulikra. Főleg arra nem.

Persze a helyzet egyáltalán nem ilyen rossz, tény, hogy maga a város nem különösebben jó hely, viszont ott a reptér, ahonnan Puglia tartomány legszebb tengerpartjait elérhetjük.

Igaz, már a megérkezés előtt akadt egy kis gondunk: a szállásadónk egy órával a repülő indulása előtt üzent, hogy nagyon várnak, dehát nem ott fogunk lakni, ahol egyébként lefoglaltuk, semmi gond, a másik épületükben van szabad szoba. A másik épületük ugyan kicsit kijjebb van a városból, de sebaj, ott fog várni bennünket Magda. Megtaláltuk az új szállásunkat, sehol senki. Hívtam a szállásadót, mondtam a nevem: igen, szuper, de hol vagytok? Mondtam, hogy az új helyen. Csend. Egy perc múlva: ja oké, akkor odaküldök valakit. 

20 perc ácsorgás után a negyven fokban megérkezett Magda. Bekísért minket, kiderült, hogy a szoba annyira nem jó, de végül is úgysem ott akarunk ücsörögni egész nap. Wi-fi az most nincs, fel kell hívni a főnököt, de ő most sziesztázik, szóval nem lehet zavarni. Oké, semmi baj, lemegyünk a beachre. 

Bariban a fürdésre alkalmas tengerparti szakasz kicsit kintebb van az óvárostól, a mi szállásuntól (ami egyébként a vasútállomás közelében volt) nagyjából 15 perc sétára. Különösebben nem szép, homokos ugyan, de mivel a parttól nagyjából 50 méterre egy zátony található, így úszásra teljesen alkalmatlan, végig derékig ér a víz. És sajnos koszosnak is elég koszos. 

Szerencsére még indulás előtt megnéztük, hogy hova érdemes menni, és Baritól mindössze 35-40 perc vonatútra már igazán festői beacheket találni. Az egyik legközelebb ilyen hely Polignano, ahol a városban, a sziklafalakra épült házak között található egy gyönyörű kis lagúna. A baj csak az, hogy tényleg kicsi: főszezonban örülhet az ember, ha a törölközőjét le tudja tenni valahova. Ettől függetlenül tényleg szép látvány a kristálytiszta, kék víz, a romantikus sziklák és a végtelen tenger előttünk.

A másik hasonló hely Monopoli, mindössze 10 perccel hosszabb ide a vonatút, mint az előző városba. Itt több rövid partszakasz is van a városban ( a leghosszabb a város központjában, de ez tényleg elég kiábrándító: keskeny homokos part tele emberekkel - na meg rengeteg szeméttel), viszont ezek is elég kicsik, úgyhogy szabad helyet itt sem könnyű találni. Bár elég sokan vannak, és a homokos part miatt nem olyan toszta a víz, csak egy kicsit kell beljebb úszni a tengerben, hogy átadhassuk magunkat a türkizkék víz látványának. 

Az egyik napunkon viszont egy hosszabb kirándulást szerveztünk: korán elindultunk vonattal Leccébe, ami nagyjából 1 óra 50 percre található Baritól. Itt egy ismerősünk várt bennünket autóval, hogy megmutassa, miért is olyan szép Dél-Olaszország. Elvitt bennünket Gallipoliba, ahol több kilométer hosszú, fehér homokos part van. Ide tényleg érdemes ellátogatni: gyönyörű a víz, és bár itt is sok a nyaraló, a hosszú beach-nek köszönhetően mégsem tűnik olyan zsúfoltnak. A gyönyörű tengerpart mellett a másik érdekes élményünk a Samsara beach nevű klub volt, ahol a tengerparton már 4 körül elkezdődik a buli, lehet táncolni a tengerben, iszogatni a fehér homokos parton - szóval mindent, amit egy ilyen helyen elképzel az ember. Sajnos az utolsó vonat Bariba 9-kor indul, így szomorú búcsút kellett vennünk a helytől, de látva, hányan jöttek oda a parton azzal, hogy meghívjanak egy-egy esti buliba, azt gondolom, igen lüktető éjszakai élet lehet arra. 

Ellentétben Barival: ahogy említettem már, itt este ugyanis nem sok mindent lehet csinálni. Az óváros egyik nagyobb terén van néhány koktélozó/söröző, de egy óra körül szép lassan ezek is bezárnak, úgyhogy ha csak a buli miatt mennénk valahova, akkor ne menjünk oda!

A közbiztonsággal egyébként nem volt különösebb gondunk, volt egy-két utca, amit jobbnak láttunk elkerülni, meg persze az olaszok "Ciao Bella"-jától nem nagyon lehet szabadulni, de összességében nyugis kisváros. Az óváros a kisutcácskáival igazi mediterrán hangulatot áraszt, az utcán orchiette-t (helyi tészta) készítő néniktől pedig teljesen autentikussá válik a hely. 

Összességében, ha Bariba megyünk nyaralni, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy nem Bariba foglalunk szállást, hanem valamelyik szebb kisvárosban a környéken, vagy kicsit messzebb, a déli városok valamelyikében.